A szívinfarktus (MI) a szívroham egyik elnevezése. Akkor következik be, amikor a szívizmot ellátó vér áramlása hirtelen és teljesen megszakad. Az USA-ban a szívinfarktus az egyik leggyakoribb betegség és évente nagyon sok halálesetért felelős.

A szívinfarktus bármikor bekövetkezhet, gyakran anélkül, hogy előtte figyelmeztető tünetek lépnének fel. Ahogy az ember öregszik, a koszorúerek szűkülnek, mivel falukba koleszterin-plakkok rakódnak le. A verőerek szűkülésével kevesebb vér áramlik rajtuk keresztül, így kevesebb oxigén jut a szívizomzatba is. A folyamatot érelmeszesedésnek, atherosclerosisnak hívják. Minél szűkebb a verőér, annál inkább nő annak a valószínűsége, hogy benne vérrög képződik, ami teljesen elzárja a verőeret, és szívinfarktust okoz. Néha hirtelen elzáródás ott is bekövetkezhet, ahol megelőzőleg nem volt szűkebb a verőér.

Szívinfarktus akkor következhet be, ha a szívizomzat oxigéndús vér iránti igénye meghaladja azt a mértéket, amennyit az erek biztosítani képesek. Erre például akkor kerül sor, ha valaki kimerítő testmozgást végez, mondjuk havat lapátol, és hirtelen emelkedik a vérnyomása.

A szívinfarktushoz vezető vér és az oxigénhiány károsítja a szívizmot. Általában a szívizomzat egy része el is pusztul. Minél nagyobb mértékben pusztul el a szívizom, annál valószínűbb a tartós rokkantság vagy halál. Ha csak kismértékben pusztul el a szívizom, jók az infarktus utáni túlélés és normális élet esélyei. A szívinfarktus korai kezelése alapvetően fontos ahhoz, hogy megkíséreljék az elzáródott verőereket újra átjárhatóvá tenni, és mérsékeljék a szívizom-elhalást. Bizonyos esetekben, az elzáródás miatt érintett terület nagyságától függetlenül, a beteg a szívinfarktus alatt meg is halhat.

A szívinfarktus többféle módon okozhat halált:

• Ha túl sok szívizom pusztul el, a szív nem képes elég vérrel ellátni a szervezet többi részét.
• A szívösszehúzódást szabályozó sejtek pusztulása halálos szívritmus-zavarokat okozhat.
• Néha a szívizom elgyengül és a károsodás miatt átszakadhat. Ez halálos vérzést (hemorrágiát) okoz.

Ahogy az ember idősödik, úgy nő a szívinfarktus kockázata is. Férfiaknál fiatalabb korban nagyobb a szívinfarktus valószínűsége, mint nőknél. Úgy tűnik, a női nemi hormonok a változás koráig, tehát egészen addig, amíg a szervezetben ezen hormonok termelődése nem csökken, védik a nőket a betegséggel szemben. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szívinfarktust megfelelően diagnosztizálják férfiakban; nőkben ritkábban merül fel a betegség gyanúja.

A szívinfarktusra hajlamosító kockázati tényezők közé tartozik:

• dohányzás
• családban a szívinfarktus gyakori előfordulása
• cukorbetegség
• túlsúlyosság
• magas vérnyomás
• magas vér koleszterin-szint
• alacsony HDL-koleszterinszint (azaz, túl kevés "jó koleszterin")
• stressz, különösen düh, agresszivitás
• mozgásszegény életmód.

A mellkas közepén nyomást vagy fájdalmat érezhet. A fájdalom a vállba és a karba, vagy a hasba vagy állkapocsba terjedhet. A fájdalom súlyos lehet. (Egyesek viszont csak azt gondolják, hogy mindössze emésztési problémáik vannak és így nem fordulnak olyan gyorsan orvoshoz, amilyen gyorsan kellene.)

Egyéb jellegzetes, a mellkasi fájdalommal együtt fellépő tünetek:

• légszomj vagy fulladásérzés
• verejtékezés
• hányinger vagy hányás
• gyengeség vagy szédülés
• sápadtság.

A kezelőorvos megvizsgálja Önt, és kikérdi, aktuálisan melyek a tünetei, illetve, hogy milyen betegségei voltak. Az alábbi vizsgálatokat végeztetheti el:

• A szív-monitor mutathatja a pulzust, az esetleges a kóros szívritmust vagy pulzusszámot.
• Az EKG (elektrokardiogram) méri és rögzíti a szív elektromos aktivitását. Korán információt ad arról, a szívizomzat melyik területe érintett.
• A vér oxigénszintjét a fülcimpához vagy az ujjhoz illesztett érzékelővel lehet ellenőrizni.
• Annak eldöntésére, hogy károsodott-e a szívizom, vérvizsgálatokat végeznek.
• A mellkasi röntgenvizsgálat kóros méretű szívet és szívelégtelenségre (a szív rossz működésére) utaló jeleket mutathat.
• Doppler ultrahang (echocardiogram) egy olyan képalkotó eljárás, amit a szívbillentyűk, a szívizomzat és a véráramlás vizsgálatára használnak és arra, hogy lássák, mennyire hatékonyan továbbítja a vért a szív.
• Koszorúér-festés (szívkatéterezés), egy olyan speciális röntgenvizsgálat, melynek során kontrasztanyagot használnak, hogy meghatározzák, milyen mértékben záródtak el az erek.

Ezekre a vizsgálatokra a kórházi kezelés alatt vagy után kerülhet sor.

A szívinfarktus kezelése elsősegély-nyújtással kezdődik.

• Legyen a beteg nyugodt körülmények között, üljön le, pihenjen.
• Ne mozgassák az illetőt, ne hagyják, hogy bármilyen módon megerőltesse magát. A testmozgás csak fokozza a pulzusszámot, ami fokozza a szív munkájához szükséges oxigén mennyiségét.
  
• Tudja meg, hogy van-e az illetőnek szívgyógyszere. Ha van, például nitroglicerin tablettája, segítsen bevenni azt. Ha a mellkasi fájdalom nem enyhül a nitroglicerin bevételét követő 3 percen belül, valakinek hívni kell a mentőket.

Hívja a mentőket és kezdje el a beteget újraéleszteni (végezzen teljes újraélesztést (CPR)), ha a beteg eszméletlen, vagy nem reagál.

A szívinfarktus azonnali kórházi kezelést igényel. A koszorúérben képződött vérrögöket feloldó gyógyszereket gyorsan, szájon át vagy intravénásan adják. A szívritmust figyelemmel kísérik, és a potenciálisan veszélyes ritmuszavarokat azonnal kezelik. Egyes embereknek átmenetileg szívritmus-szabályozó készülékre is szüksége van. A kórházi tartózkodás 2 - 6 napig tart. Ezalatt valószínűleg speciális, a szívbetegek számára kialakított intenzív osztályon fogják kezelni.

Kezelőorvosa gyógyszert adhat annak érdekében, hogy:

• enyhüljön a fájdalom
• ne következzen be szívritmuszavar
• könnyebb legyen a légzés
• csökkenjen a vérnyomás
• megakadályozzák a szívizmok további károsodását
• feloldják a vérrögöket

A kezelés attól függ, hogy a betegnek milyenek a panaszai, mekkora szívizom-terület károsodott és az, hogy a koszorúerek milyen mértékben szűkültek be vagy záródtak el. Az újabb szívinfarktus kockázatának a csökkentésére béta-blokkolókat adnak. Néha a kezelőorvos ballonos értágítást javasolhat a szív vérellátásának a javítása érdekében. Ez hosszabb kórházi kezelést jelenthet.

A kórházból való távozást megelőzően kíméletes terheléses vizsgálatra kerülhet sor. Ennek eredménye segít a kezelőorvosnak eldönteni azt, hogy a beteg számára jelenleg vagy a jövőben milyen kezelés és edzésprogram a leginkább megfelelő.

A szívinfarktust követően fontos a rehabilitációs program elkezdése. Ennek része az egészségi állapot javítása és az újabb szívinfarktus megelőzésére végzett, gondosan ellenőrzött és fokozatosan emelkedő intenzitású edzésprogram, illetve az étrenddel és egyéb módszerekkel kapcsolatos továbbképzés.

A verőérszűkület olyan betegség, ami nem múlik el és súlyosbodni fog, hacsak nem részesül kezelésben.

Az orvos által javasolt kezelési tervet kövesse. Emellett:

• Étrendje legyen egészséges, legyen zsírban és nátriumban szegény.
• Ha kell, fogyjon, és ne hízzon vissza.
• Az orvos útmutatása szerint rendszeres testmozgást végezzen.
• Ha dohányzik, hagyja abba.
• Próbálja meg koleszterin-szintjét az egészséges szinten tartani.
• Az orvos utasításai szerint szedje gyógyszereit és járjon vissza a felülvizsgálatokra.
• Beszélje meg orvosával kérdéseit, félelmeit
• Legyen mindig Önnél gyógyszere, és tudja, hogyan kell szedni. Segíthet, ha minden gyógyszer nevét, adagját és használati utasítását összegyűjti.

Ha mellkasi fájdalma van, hívja a mentőket. Az azonnali orvosi ellátás javítja a túlélés esélyeit, és segít elkerülni a szív károsodását.